komponens_weight

Glükomannán

Az ördögnyelv, másik nevén leopárdkontyvirág vagy konjakmannán Ázsia keleti részén őshonos növény. A meleget és a trópusi éghajlatot kedvelő, hosszúkás, évelő növény, melynek szárát és virágját egy húsevő növényhez lehetne hasonlítani. A növényt a föld alatt rejlő értékes gyökérgumójáért termesztik, ami elérheti akár a 23-25 centiméter átmérőt is. Ebből a gumóból nyerik ki a glükomannánt, aminek pozitív, jótékony hatásait már a VI. századtól alkalmazták a Távol-Keleten. A természetben előfordulva tartalmaz olyan ásványi anyagokat, mint a kalcium, vas, cink, magnézium és kálium. A kelet-ázsiai gyógynövény beceneve a “KILL KILO” nevet kapta, hiszen teljes egészében természetes rost, amely saját magának a háromszázszorosát is képes felszívni a vízből. A vízmegkötő képessége miatt a glükomannán a csökkentett energiatartalmú étrend keretein belül hozzájárul a testtömeg-csökkenéshez.

Egy kis érdekesség

Az ördögnyelvet a Japán konyhakultúra használja nagy előszeretettel. Az ördögnyelv gumóját felaprítják, kiszárítják, megőrlik, melyből konjak lisztet állítanak elő. Ebből a lisztből készítik a keleti piacon nagy népszerűségre szert tevő shirataki tésztát.

Cink

Ez az ásványi anyag szobahőmérsékleten kékes színű, rideg, fémes elem. Neve a német Zink névből ered, magyarul horganynak is nevezik. Ötvözetek formájában a cinket már az ókorban is ismerték, de magát az anyagot csak 1300 körül állították elő. Emberi szervezetben betöltött szerepére sokáig nem gondolt senki. A szervezetben 2-3 grammnyi cink van, főleg a haj, a szemek tartalmazzák, de megtalálható még a májban, a vesékben, az izmokban és a bőrben is. Legfőbb természetes forrásai: tojás, hüvelyesek, máj, tenger gyümölcsei, rák, tökmag, gabonacsíra, olajos magvak.

Miért fontos a cink?

A cink részt vesz a normál szénhidrát-anyagcserében, a makrotápanyagok, a zsírsavak és az A-vitamin normál anyagcseréjében, valamint a normál sav-bázis egyensúly fenntartásában. Hozzájárul a normál csontozat, a normál látás, a haj, a köröm és a bőr normál állapotának fenntartásához. Továbbá hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez, a normál szellemi működés fenntartásához, a normál DNS-szintézishez és a vér normál tesztoszteron szintjének fenntartásához. Szerepet játszik a sejtosztódásban, a normál fehérjeszintézisben.

Jód

A jód egy barnásfekete, fémesen csillogó szilárd anyag, amit Bernard Courtois fedezett fel 1811-ben. Ez az ásványi anyag a szervezetünk számára hasznos mikroelemek, azaz nyomelemek közé tartozik, amely jelen van bizonyos élelmiszerekben természetes módon, míg másokban hozzáadott formában található meg. Normál állapotban körülbelül 15-20 mg jód található egy felnőtt szervezetében. Legfőbb természetes forrásai: tengeri halak és növények, kagylók, a jódozott só és az ivóvíz.

Miért fontos a jód?

A jód részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban. Hozzájárul a pajzsmirigyhormonok normál termeléséhez és a pajzsmirigy normál működéséhez, valamint az idegrendszer normál működéséhez, a normál szellemi működés fenntartásához, és a bőr normál állapotának megőrzéséhez.

Szelén

Nevét Szelénéről kapta, a görög mitológia Hold istennőjéről. Az 1800-as évek végére bizonyították be, hogy nélkülözhetetlen nyomelem a szervezet számára, mivel egy bizonyos glutation-peroxidáz nevű enzimet tartalmaz, mely megvédi a szervezetet a testünkbe került mérgekkel szemben. A szelén csupán 10-15 mg mennyiségben található meg az emberi szervezetben. A szelén legfőbb természetes forrásai: paradió, tonhal, napraforgómag, rizs, vöröshúsok, szárnyasok, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk, kesudió.

Miért fontos a szelén?

Az E-vitaminnal kölcsönösen fokozzák egymás jótékony hatását, így hozzájárulnak a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez. Ezenfelül a szelén hozzájárul a köröm, illetve a haj normál állapotának fenntartásához, valamint a normál pajzsmirigy és immunrendszer működéséhez.

Króm

A króm az emberi test egyik nélkülözhetetlen nyomeleme, ugyan nagyon kevés mennyiségre van szüksége a szervezetünknek, de rendkívül fontos szerepet tölt be és élettani hatásai is sokrétűek. A krómot a testünk a vesében, lépben, májban raktározza.
Legfőbb természetes forrásai: földimogyoró, zöldborsó, sörélesztő, burgonya, teljes kiőrlésű gabonák, tojás, fekete szemű bab.

Miért fontos a króm?

A króm részt vesz a makrotápanyagok (fehérjék, szénhidrátok, zsírok) normál anyagcseréjében és hozzájárul a normál vércukorszint fenntartásához.

[accordion]

[accordion-item title=”Inulin és élőflóra”]

Az élőflórát olyan jótékony, élő mikroorganizmusok alkotják, melyek a tápcsatornában a savas közeget is túlélve segítik a bélflóra egészséges egyensúlyának fenntartását. Termékeink magas csíraszámban tartalmaznak több élőflórát és a szaporodásukat elősegítő Inulint.

A probiotikum más néven élőflóra kifejezés görög eredetű, jelentése: az életért. A mai értelemben R. B. Parker alkalmazta először a probiotikum kifejezést 1974-ben, mint azokat az organizmusokat és anyagokat, amelyek a bélrendszer mikroba-egyensúlyáért felelősek. A probiotikumok jellemzői, hogy emberi eredetűek, nem kórokozók, ellenállnak a gyomorsav, az epe, valamint a nyál, a hasnyálmirigy és a bélnedvek emésztő enzimei hatásának. Az élelmiszerek szavatossági idejének tartalma alatt és a technológiai folyamatok során megőrzik ellenállóképességüket. Ezen kívül a probiotikumok képesek a nyálkahártyák sejtjeihez tapadni, a potenciális kórokozók ellen antimikrobás hatást fejtenek ki, csökkentik a kórokozó mikrobák megtapadását a nyálkahártya felszínén. A probiotikumok legnagyobb részben tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium-törzsek többsége a Lactobacillus, kisebb része a Streptococcus nemzetséghez tartozik.

Prebiotikumoknak nevezzük azokat a természetes tápanyagokat, amelyek jellemzően a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, ezért elősegítik azok elszaporodását és túlsúlyba kerülését. A szájüregben, illetve a gyomor-bélcsatornában az emésztőenzimek nem bontják le a prebiotikumokat, így emésztetlenül juthatnak a vastagbélbe. A prebiotikumok diétás rostok, de vízben oldhatók, ezért a diétás rostok közül is a legkiválóbbak. Élelmi rost funkciójuk mellett igazi hasznosságuk abban rejlik, hogy a probiotikumok kizárólagos táplálékai. Mivel a vastagbélben már kevés az emészthető táplálék, vagyis ott relatív táplálékhiány van, az elfogyasztott prebiotikumok lehetőséget kínálnak a humánbarát bélbaktériumok elszaporodására.

Természetes állapotukban sok élelmiszerben előfordulnak, pl: csicsóka, cikóriagyökér, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, articsóka, teljes értékű gabonamagvak, búza, banán, len, spenót, káposztafélék, mangold, mustárfélék, bogyós gyümölcsök, hüvelyesek, tej és az érett sajtok többsége.
A prebiotikumok egyik fajtája az Inulinok, tulajdonképpen egy diétás rost, mely emésztetlenül jut el a vastagbélbe, fokozzák a probiotikumok szaporodását, túlsúlyba kerülésüket.
Szerepük: emésztés, bélflóra egyensúlya

A szervezetünk legnagyobb felszínnel rendelkező, mintegy 7‒9 méter hosszúságú bélrendszerünkön keresztül áll kapcsolatban a külvilággal. Így potenciális támadási helyként szolgál a kórokozók és a toxikus anyagok számára. A bélben normális körülmények között mintegy 200-400 baktériumtörzs található. A magzati életben a jótékony baktériumok 95‒98 %-ban vannak túlsúlyban. Az egészséges bélflóra védelmet biztosít számos kórokozóval szemben, biztosítja a bélnyálkahártya épségét és segíti a szervezet számára szükséges tápanyagok felszívódását. Számos, a szervezet számára nélkülözhetetlen vitamint termelnek. Ha az emésztőrendszer védelmi mechanizmusai gyengülnek, az többek között felszívódási folyamatok zavarát okozhatja.

A probiotikumok ahhoz, hogy képesek legyenek környezetükre hatást gyakorolni, a nagyszámú jelenlét alapfeltétel, mely a bélfolyadékban grammonként legalább 108 c.f.u. organizmust jelent.

[/accordion-item][/accordion]